Szereplők:
MÁRTA, pénzintézeti informatikai vezető,FÉLIX, Márta férje, informatikai vezető az állami szektorban,
JULKA, Márta és Félix lánya,
TOMCI, Márta és Félix fia,
PÉTER, Márta és Félix kollégája,
PIROSKA, Péter nevelt lánya,
GABI, titkárnő,
KOLLÉGÁK,
MÁRTIKA (virtuális szereplő),
LEXI (virtuális szereplő).
Idő:
Napjaink, esetleg néhány év múlva. Az események három nap
alatt játszódnak le. Az utolsó jelenet kb. egy évvel később történik.
Hely, helyszínek, környezet:
Valahol a világ fejlettnek gondolt felén, valamelyik OECD
ország jól védett kisvárosának egy szürke, a biztonsági szolgálatok által
tökéletesen fedett (álcázott) irodaházában és a hozzá tartozó átlagos
lakásokban.
I. rész, 1. jelenet: “idill”
Egy, az
átlagosnál kissé erősebben műszaki, „intelligens épület” elven kialakított
lakás gyerekszobája. Feltűnő, hogy mindkét gyerekre jut egy nagyméretű vagy
akár szobafal méretű számítógép-monitor, mikrofonnal, kamerával, hangfalakkal. A
két monitor, ami állhat több képernyőből is, a nézőtér minden pontjából
látható. A monitorokon kívül két szék, egy nagy fotel, egy kisméretű gurítható
étkezőasztal, néhány tornaszer, szobabicikli, a háttérben esetleg beépített
szekrény. Hátul egy ajtó a másik szobába, ahonnan esetleg két ágy képe is látszik.
Néhány ülő és díszpárna, de polc, játék, tárgyak alig, de inkább semmi. Növény,
adathordozó (CD, DVD, könyv) még véletlenül sem. A szobában egy, a
kiskereskedelemből származó „illatmarketing” szóró is van, lehetőség szerint
működőképes, a közönség által is érezhető hatású. Julka a gyerekszoba jobb
oldalán, még nem teljesen felöltözve a monitor előtt ül és fésülködik. A
monitoron a saját képe látszik, tükörként, csak oldalt vannak apró „gombok”,
azokat piszkálja. Tomci a szoba másik felén még öltözik, komótosan piperézi
magát. Gabi a színpad hátterében, Péter lakásában alszik. Péter lakása szinte
csak egy ágy, egy szék, kevéske apróbútor.
JULKA
(a monitornak) Hányszor kértem már, hogy ne fenyő, hanem hársfaillattal ébresszél?
TOMCI
Anya paraméterezte át, mert a hársfaillatra nem ébredsz fel.
JULKA
Anya leszokhatna már arról, hogy örökké állítgatja a gépemet. Nem
vagyok már gyerek.
TOMCI
Tudod jól, hogy nincs géped. Anya felügyel mindent. Ma vajon hova
repül? Van reggeli?
Julka odaül középre a megterített asztalhoz, és enni
kezd, közben teli szájjal beszél, de inkább csak morog.
JULKA
Unom ezt a pléhpótmamát. A reggelid az asztalon!
Tomci széket húz az asztal mellé, leül ő is.
TOMCI
Segíthetnél szilíciumanyut rábírni arra, hogy ne azonnal hisztizzen,
mert nem írtam meg a dolgozatomat. Amint belépek, utána fog nézni, és nincsen
kész.
JULKA
Erre már akkor is volt ötletem, amikor még engem próbáltak billentyűvel
idomítani.
TOMCI
Nekem viszont nincs.
JULKA
Ne add fel! Változtatni semmit nem tudunk, mert csak bébi jogaink
vannak. Írni viszont tudunk.
TOMCI
És? Mit írjak? A dolgozatot már nincs idő megírni!
JULKA
Szamárka! Tudjuk az összes tanerő levélcímét. Rózsika néni, nagyon nem
tisztelt osztályfőnököd, nem nagy ász, anyát viszont istennőnek tartja,
rettenetesen fél tőle. Nekem egyszer elhitte, hogy anya gépe képes olvasni a
gondolataiban. Ebből persze irgalmatlan botrány lett.
TOMCI
Nem írhatsz anya nevében: „idegen személyiség használata tilos”. Mártika
erre rettenetesen vigyáz. És anya is.
Julka elkezdi összepakolni a reggeli edényeit.
JULKA
Nem Mártika! A gépnek nincs neve! Anya pedig tényleg nagyon okos.
TOMCI
Imádtok játszadozni mind a ketten, és én vagyok Pinokkió. De mi lesz a
dogámmal, Tűznyelő kisasszony?
JULKA
Figyuzz! És ne zörögj a késeddel! Írok egy levelet, hogy anya gépe
kinyúlt, és az elkövetkező három napban érkező üzeneteket nem szabad figyelembe
venni. Aztán amikor megérkezik a figyelmeztetés, akkor a banya majd egyszerűen
kidobja a kukába. De gyorsan vágd össze a dolgozatot, mert előbb-utóbb utána
fognak nézni.
Tomci elkezdi tapizni a monitorát. Elindít valami
naptárféle programot.
TOMCI
És neked nem lesz bajod? Úgyis kiderül, hogy később írtam. Az órát nem
tudjuk átállítani.
JULKA
Megoldom. Amíg apa rá nem jön, addig nincs baj. Anya el sem tudja
képzelni, hogy valaki átverheti a kedves gépeit. Apu már zűrösebb, ő ránk is
gyanakszik, és nem csak a naplókat nézegeti.
TOMCI
Azért ül le a gépemhez olyan sokszor? Azt hittem tényleg játszik. De
mi az, amit ne látna távolról? Vagy ő nem hiszi el, amit lát? Mindegy, nekilátok.
De tegnap olyan jót kosaraztunk, gépezni pedig éjjel is lehet… És el is
készítettem volna: könnyű, ötezer leütéses kisfogalmazás, csak… elaludtam.
JULKA
Láttam. Én nyomtam ki, mert már éppen sipítani akart, hogy két perce
nem mozdultál. És megdumáltuk, hogy a trükköket csak addig csinálom, amíg
kitűnő vagy. Ha elkezdesz rontani, kiállok mögüled!
TOMCI
Igenis, anya! De tényleg aludtam. A pokolba ezt a sok figyelést!
JULKA
Tuti, hogy szó nélkül benyalják. Minden figyelés átverhető. Na, egyél,
ha kérsz még, aztán skriba! És közben okulj! (csupán megszokásból kicsit lassabban beszél, és jobban artikulál)
Üzenet, Rózsika néni: „Kedves tanárnő! Anya számítógépe átmenetileg
meghibásodott, ezért kérjük az elkövetkező hetvenkét órában érkező üzeneteket
figyelmen kívül hagyni. Sok szeretettel: Dolovan Júlia. Utóirat: a kedves Dorka
kutya jól van?”
MÁRTIKA
(hangsúly nélkül) Üzenet tartalma hamis.
JULKA
(nyugodtan) Nem érdekel a véleményed! (határozottan, tisztán) Üzenetet
továbbítani! Te csak egy gép vagy!
MÁRTIKA
Üzenet továbbítva.
TOMCI
Isten vagy. Jobban tudsz bánni a gépekkel, mint anya.
JULKA
Hol van az még!
A gyerekszoba elsötétedik, csak a monitorok látszanak. Julka
fogja a táskáját és kimegy. Tomci a következő jelent alatt egy ideig még veri a
monitort, aztán ő is a nővére után megy.
(jövő pénteken folytatjuk...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése