Magyarázkodás...

Blogíró elhanyagolja olvasóit, ami megbocsáthatatlan. Mentsége nincs, mert semmi nem lenne fontosabb az írásnál. De amíg tisztulnak a megkezdett anyagok, amíg megtudjuk mi lett a gépek által nevelgetett gyerekekkel (boldog vége lesz, már amennyire lehet, megígérjük) vagy mi lesz a "Liberté II." inspirálója, addig  633 karakternyi idézettel elmondjuk mindazt, amit 633 szóban, vagy 633 oldalon nem sikerül:

idézet François Villon balladáiból, Faludy György átköltésében

A TESTAMENTUM

XXIII.

…

de legjobban mégis a kövér Margót

szerettem, kiről annyi versem szól.

XXIV.

Együtt laktunk s ő vitt a bűn útjára,

mert Villon akkor késelt és lopott,

hogy Margónak pénze legyen ruhára

s átlátszó ingre, de az átkozott

minden áldott nap megcsalt egy hülyével,

kit orrom előtt a kapualjba vitt,

és máskülönben is gyűlölt s csak éjjel

békültünk össze néha egy kicsit.

XXV.

Mindent, amit magamról s a világról

tudtam, néki, csak néki mondtam el,

felszedtem volna lábnyomát a sárból,

s a holdat néki loptam volna el:

s egy éjjel eszembe jutott: megkérdem,

mért nem szeret és mért nem szeretett?

S akkor felült a pamlagon fehéren,

s így szólt: Unom, Villon, az eszedet.