Ha blogíró teljesen el nem hülyült az elmúlt fél év alatt,
akkor most megkísérli újraindítani karmolmányait. Azt még nem vállalja, hogy
minden szerdán születik valami, tán még minden másodikon sem, viszont egyszer
talán majd arról is szó kerülhet, mi is történt az elmúlt fél évben? De először
is kedvenc témánkról: a szép és okos nőkről.
Ha az embernek gyerekei vannak, akkor előbb-utóbb felmerül,
hogy meg kell őket tanítani a párkeresés apró trükkjeire. Ez különösen akkor
látszik elengedhetetlennek, ha ezeket apa vagy anya sem ismerte, legfeljebb
hitte, hogy ismeri, és miközben a gyermek felnövekedett, rájött, hol és
hányszor szalasztotta el élete nagy lehetőségét, a sírig tartó szerelmet. Ha a
szülő kellőképpen olvasott, járatos a filmművészetben, ismeri a színházat,
akkor könnyen megoldhatja ezt a problémát azzal, hogy egy helyesen kiválasztott
könyvet nyom kedvence kezébe, megnéz vele egy filmet, elcipeli egy jobb
előadásra. A fiús apukák különösen könnyű helyzetben vannak, hiszen a világirodalom
számtalan műve szerint a lányok fejét egészen könnyű elcsavarni... Az egyik
leghatásosabb, legrészletesebb és valljuk be, hibátlan módszertani útmutatót Heltai állította össze:
Ahány az asszony, tudjuk,
annyiféle.
De köztük a legbölcsebb is hiú.
Így vajmi könnyű boldogulni
véle.
Hallgatni bókot: ezt egyik sem
únja.
Dícsérd, tömjénezd! Hízelegj!
Száz szónak is a vége egy:
A hozsanna, a hallelúja
Kábulatában mind, mind
lépremegy.
Mert mind csak arra büszke, mije
nincs.
Szépnek magasztald azt, ki
csúnya,
Mondd a gonosznak: angyal, drága
kincs,
Dicsérd okosnak a butát,
Frissnek, ügyesnek a sutát,
A kikapósnak magasztald erényét,
Fülét süketnek, vaknak
szemefényét,
A förtelemnek mondd, hogy
gyönyörűség,
A csapodárnak azt, hogy csupa
hűség,
A jó kövéret mondd soványnak,
Világ rimáját szűzleánynak,
Dicsérd kicsinynek a nagyot,
És óriásnak, aki törpe,
Állhatosnak azt, ki elhagyott,
Sudár pálmának azt, ki görbe!
A jámbor aztán nézzen a tükörbe,
És káromkodjon egy nagyot...
De akkor én már hol vagyok!
(Heltai Jenő: A néma levente)
Megjegyezzük: Heltai kétszer nősült, mindkét felesége
gyönyörű volt…
Ha apa ennél komolyabban vesz magát, akkor saját maga is
kitalál jótanácsokat, előáll (többé-kevésbé…) új ötletekkel. Ezt hallottuk
egyik kereskedelmi televíziónk szakértőjétől is, aki talán éppen Heltai nyomán ekképpen
okította fiát: „Az okos nőknek mondd, hogy szépek, a szépeknek, hogy okosak!”.
A tanács nem rossz, hiszen ezáltal legkönnyebben a csúnya és buta nőkkel fogunk
tudni beszélgetni…
De mit mondjunk egy szép és okos nőnek?