Pár napja Bródy Sándorról „beszéltünk”, mint a Nyugat egyik
előfutáráról. Tudni érdemes, hogy van egy csodás forrás, ahol a Nyugat
valamennyi száma olvasható. Ez az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Adatbázisa. Itt
kötetről kötetre csipegetni lehet a legjobb írásokból. Megtalálhatjuk, mikor
jelent meg először Móricz Hét krajcára, amit annyira nem értettünk az általános
iskolában, megtalálhatjuk Ady betegségének eredetét, mégpedig saját
előadásában, itt vannak Babits, Szép Ernő, Kosztolányi első írásai, a róluk készült első kritikákkal... És a sok
nagyszerű alkotás között olvashatjuk számtalan, azóta méltán elfeledett író
jobb-rosszabb firkálmányát is. Láthatjuk azt is, hogy még a legnagyobb irodalmi
lapoknak is gondot okoz saját koruk művészeit megítélni. Legalább óvatosabban
ítélkezünk a maiak felett.
De az első számokban megjelent néhány nagyon érdekes cikk egy
ma már alig ismert szerző, Halász Imre tollából. Ha valaki végig akarja olvasni
ezeket a „folytatásos” írásokat, elég nehéz dolga van, mert több évfolyam számait
kell átbogarásznia. Pedig az írások léteznek egybegyűjtve, könyv alakban is,
„Egy letűnt nemzedék” címmel. Ezt is a Nyugat adta ki, 1911-ben, amikor
befejeződött a sorozat. Ez a könyv már nem található meg a Magyar Elektronikus
Könyvtárban, pedig ha valaki elolvasná a magyar Wikipédia Halász Imréről szóló
szócikkét, akkor bizonnyal azonnal elkezdené keresni. Kicsit ciki, hogy ezt a könyvet nem
itthon, hanem Kanadában digitalizálták, és Torontói Egyetem könyvtárából
tölthető le, ráadásul nem csak pdf-ben, hanem akár az ismertebb e-book
formátumokban is, azokon sokkal kényelmesebb olvasni.
Ezt olvasva derül ki, hogy milyen keveset tudunk a 48-as
szabadságharc nagy alakjairól! Milyen keveset tudunk arról, hogyan is jött
létre hatalmas küzdelmek árán a 19. század végére a valóban polgári Magyarország?
Miért nem sikerülhetett ez előbb? Egyáltalán, milyen volt a nagy Kossuth Lajos
fiatal ügyvéd korában, amikor még se szavazati, se tanácskozási joggal nem
rendelkező „ablegatus absentium” volt Pozsonyban? Mi is volt az a politika, amitől
Deák végül valóban a haza bölcsévé lett? Az ELTE hallgatói vajon mit tudnak
báró Eötvös Józsefről, Eötvös Lóránt papájáról, aki azt a nagyszerű gyereket felnevelte?
Egyáltalán, hogyan lehetséges, hogy Bródy Sándornak az előző bejegyzésben
említett színdarabjában hosszú részeket idéznek Eötvös oktatáspolitikai írásaiból,
és azok még ma is tökéletesen időszerűek? Ki volt Eötvös József? És gróf Batthyány
Lajos? Gróf Lónyai Menyhért? Gróf Andrássy Gyula? Mi volt az érdeme, miért neveztük
el róla az egyik legszebb pesti utat? (Ő volt a kiegyezés után első miniszterelnökünk...)
Tessék azonnal letölteni!
(és holnap újra jönni, mert kezdődik a szappanopera!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése