A világ azt akarja, hogy becsapják XIV. - Idill, repriz

Tomci berohan a gyerekszobába. Márta lassan továbbsétál a köztes térben. Minden tér fényt kap. Piroska Márta irodájában dolgozik, veri a gépet, Gabi mellette ül, szintén gépel. Julka a gyerekszobában gyakorol, továbbra is a Traviátát, de már javult valamit. Tomci is a gyerekszobában, szobabiciklit teker, közben filmet néz. A Kollégák továbbra is fel és alá mászkálnak. A személyek akkor jutnak szóhoz, amint Márta éppen melléjük ér.

JULKA

Én nem akarok a Bicóval egy osztályba járni! Képtelen vagyok egy levegőt szívni vele! Keress nekem, lécci egy másik iskolát! Egy új énektanár is kellene, mert Margit néni már nem tud mit tanítani. Ő maga mondta!

MÁRTA

Tudom kicsim, már találtam. Pircsi egy régi osztálytársa az akadémián tanársegéd, ő elvállalt magántanulónak. A Bicót pedig meg se lásd. A fiúknak te fogsz kelleni, nekem igazán elhiheted. (megsimogatja Julka fejét, közben ösztönösen elrendezi a frizuráját, eközben kicsit géphangon mondja, most ő utánozza Mártikát) De most tényleg: nem sok ez a festék?

A két nő összenevet. Márta továbbsétál, és ő is halkan dúdolni kezdi a Traviata „brindisi”-jét.

GABI:

Én annyit szenvedek a gyerek miatt. Már semmiben sem tudok segíteni neki. Néha még éjfélkor is fenn vagyok, és gondolkodom, mit rontottam el. Milyen könnyű neked az okos gyerekeiddel!

TOMCI

Anya, ugye ezentúl nem csak naponta egyszer simogatsz meg?

Márta elindul vissza a gyerekszoba felé. Leül Tomci mellé.

MÁRTA

Remélem. Szeretnék sokat ülni melletted. Az jó lenne. Csak ülni, és nézni, hogyan tanulsz, olvasol.

TOMCI

És a következő tanévre elmehetek Csihez? Már annyiszor hívott. A szülei is. Azt írták, várni fognak a reptéren, nem kell féljek semmitől, mindent elrendeznek. Még pénzt is akartak küldeni a jegyre, meg hogy egy évig minden költségemet ők fizetik.

MÁRTA

Drágám, ők tizenhatezer kilométernyire laknak! Oda nem lehet csak úgy átsétálni! Miért pont a Föld legtávolabbi pontján kellett neked barátot találni? Csi tényleg nagyon okos fiú, megnéztem minden eddigi dolgozatát. Én is igazán kedvelem, de ha ott vagy, akkor hogyan simogassalak?

TOMCI

Te úgyis örökké utazol! Majd ott fogsz megsimogatni. A gépen is láthatlak, amennyit csak akarjuk. Ő a legjobb barátom! Mindent tudunk egymásról! Neki teljes jogosultságot adtam a profilomban.

MÁRTA

Meggondolom. Apád biztosan elengedne, hát lehet, hogy én is azt mondom, menjél.

Márta továbbsétál a saját irodája felé. Piroskának mondja.

MÁRTA

Ami igazán tetszik, hogy valóban megtartottad, amit ígértél: főnök létedre minden lépésedet, minden mondatodat látjuk. Hogyan van időd mindezt rögzíteni? Én örökké rohantam, nem értem rá semmire.

PIROSKA

A gépek publikálnak mindent. Véglegesen Mártika és Lexi lett az azonosítójuk! Bevonultatok az örökkévalóságba.

MÁRTA

Félix, szegény, aligha vágyott erre.

PIROSKA

És tudod, milyen hasznos ez a nagy nyilvánosság? Rengeteg segítséget kapok. Nemcsak Mártika segít, de emberek is. Sok butaságot is javasolnak, naná, de azt meg Lexi szűri ki. Hihetetlen agya van! Hogy lehet ez a két tökegyforma gép ennyire különböző?

MÁRTA

Az szűri ki? Akkor te talán már ők vagy. Vagy ők vagy te? Nem te teszed ki magad a hálózatra, hanem ők írnak rólad. Mennyire ellenőrzöd?

PIROSKA

Semennyire. Fütyülök rá. Írhatnak, amit csak akarnak. Egy hús-vér szerkesztő se lenne jobb! Az még több butaságot találna ki.

MÁRTA

És te csak azokat a javaslatokat kapod meg, amiket Lexi eléd tesz. Tudod egyáltalán, hogy azok honnan származnak?

PIROSKA

Persze hogy nem. Lehet, hogy átver, és ő találja ki a felét. Vagy az egészet, mint amikor titeket szimuláltak. Igen, igen, igazad van, én csak velük kommunikálok, és a világ többi részével már csak ők. Nekem ez a két gép az egész mindenségem, az embereket rajtuk keresztül látom. Mi ebben a baj? Így megy ez, amióta telefon, elektronikus kommunikáció létezik. Csak nem tudtunk róla. Bell professzor óta nem látod igazán, hogy van-e valaki a drót másik végén. Csak elhiszed, hogy ott van, mert el akarod hinni.

MÁRTA

Azért néha emberekkel is találkozol, nem? (egy mozdulatot tesz a lány csípője táján) Kefélni csak szoktál? Mármint: gépek közbeiktatás nélkül.

PIROSKA

Dávidnak hívják, lenn dolgozik a laborban, de valószínűleg már nem ismered. Még beszélgetni is szoktam vele, reggel, amíg mossa a fogát. Csak a klasszikus pózokat kedveli, de abban jó.

MÁRTA

Na, ez már magánügy. Nem kell mindent elmondanod.

PIROSKA

Mindenki tudja ezt is. Dávidot ismerik a nyilvános profilomból, az exet is ismerték, a következőt is meg fogják ismerni, ha lesz. „Családi állapota: kapcsolatban, partner Domokos Dávid”. Miért ne tudhatná bárki?

MÁRTA

(igyekszik témát váltani) Meddig engeded a tudásbázis-kivonatolást?

PIROSKA

Nem fogom korlátozni. Olyan isteni összefüggéseket tárnak fel, amelyeket ember soha meg nem találna. Egyszerűen kevés rá egy élet! És a kísérletek! In silico ezerszer több esetet ki lehet próbálni. Hihetetlenül meggyorsul a tudomány fejlődése.

Péter irodája láthatóvá válik, és a képe megjelenik Piroska monitorának sarkában. Piroska óvatosan mutatja Mártának, hogy maradjon csendben. Piroska nem mozdul, a gépek adják le Piroska darab eleji szövegét.

PÉTER

Piroska kivel beszélgetsz?

PIROSKA

Mártával. Hogy vagy apucika? Mikor jössz este haza?

PÉTER

A rendes időben, amint véget ér a munkaidő, indulok. Otthon leszel?

PIROSKA

Nem, próbát tartok a Városiban.

PÉTER

Bírod még a próbákat is? És mikor érsz haza?

PIROSKA

Kilencre otthon leszek, ne aggódj!

PÉTER

Várlak!

Péter irodája sötét, és a képe is eltűnik. A két nő összenevet.

MÁRTA

In silico? Gyűlölöm ezt a szót.

PIROSKA

Miért? Annyira találó. Semmi más nem történik, mint folytatjuk a nagy görögök és a francia enciklopédisták munkáját. Évezredeken át az ember csak in vivo, magán az élő lényen tudott kísérletezni. Mennyi szenvedést okozott ezzel!

MÁRTA

Majd el is jutottunk oda, hogy már magát az emberi életet is könnyedén képesek vagyunk in vitro, egy petri csészében létrehozni. Elég legyen, ne tovább!

PIROSKA

Miért? Hány gyönyörű kisbaba született már üvegkefélésből! Ma már ez is a múlt. A számítógépeken belül, in silico minden modellezhető. Ez az én világom.

MÁRTA

És ha holnap nemcsak a szövegemet, de a szövetemet is elő fogják állítani? Mit teszel, ha a szupergépeid a szuperrobotjaikkal legyártanak belőled még egy tucatot? Mi lesz, ha ezer Piroska vagy Márta fog fel és alá szaladgálni? És majd jól összevesznek… Látványos lesz!

PIROSKA

Talán nem jutunk el idáig. De ha ez a lökött fehérje-emberiség ki is pusztítja magát valaha, a tudása már megmarad a lemezeken. Rendszerezve! Apa is teljesen lelkes. Azaz: Péter. Tudod, apának hívom, nem szeretném, hogy megtudja az igazságot. Nem lenne az jó senkinek.

MÁRTA

Szegény Péter! Mindig is naiv volt. Ne haragudj Piros, ez nem az én világom!

Márta kisétál, leül a köztes térben egy padra, és halkan énekelget. Elővesz egy táblagépet, maga elé fogja, és innentől csak elektronikusan kommunikál a többiekben. A különböző képernyőkön el-elindul egy-egy Márta-variáció. Márta mindenkinek más arccal és más ruhában jelenik meg.

JULKA

Ugye helyes?

MÁRTA

Rendes fiúnak látszik. És a barátai is nagyon szolidak. A szüleiről meg sokat hallottam, még a hivatalból. Ráadásul a hálózati személyiségében semmi hazugság sincsen.

JULKA

Ellenőrizted? Mégis hiszel a hálózatban? Ugye mennyire jó, hogy mindent látunk egymásról? Nem kell annyit magyarázni, kivel fogok randizni.

MÁRTA

Igen, drágám, ez nagyon megnyugtató.

JULKA

Régebben is sokkal többet kellett volna leveleznünk! Ha egyszer majd elutazol, akkor is írok neked! És minden gondolatomat leírom a naplómba, kapsz rá jogot, mindennap megnézheted. Akármi is történik. Érted? Akármi!

MÁRTA

Akármi?

Julka nevet.

JULKA

Akármi. Miért ne történhetne már akármi?

MÁRTA

Néha úgy látom, hogy még sokat kell utaznom. Nagyon sokat. Írnom is kellene, nem is keveset. Majd nézegetem a világot képernyőn át. Úgy sokkal többet látok.

GABI

Én úgy irigyellek! Mire lehet neked még szükséged?

A Kollégák kórusban bégetnek.

KOLLÉGÁK:

Én úgy szeretnék olyan nagyon szerencsés lenni, mint te vagy! Neked mindened megvan!

TOMCI

Nem is tudom, hogy csinálod. Néha azt látom, hogy egyszerre beszélsz velem, Julkával, a munkatársaiddal… mintha több is lenne belőled!

Márta lehúzza a cipőjét, és bedobja a szemetesbe.

GPS:

(a szemetesből) GPS vétel megszűnt.

Márta lassan sétál a szállodai szoba felé. Még menet közben, nem túl hangosan, röviden, de nagyon tisztán mondja.

MÁRTA

Rendszer. Különleges felhatalmazás. Végleges, nem módosítható utasítás: a felfüggesztett humán-modellezési folyamatot kiterjeszteni. Márta szimulációja minden helyzetben engedélyezve. Minden megkeresésre válaszolni Márta nevében.

PIROSKA

Mi ez? Márta! Ne!

Sötét. Mind ki. Pár másodperc szünet.

28. jelenet: „idill”, repriz

A gyerekszoba ismét pontosan olyan, mint a darab elején volt. Julka a gyerekszobában a monitora előtt ül, köt és beszél. Tomci a köztes térben sétál, hátán sportzsák, menet közben rág valami szendvicset. Julka hangja, amennyire lehet, szinte azonos az anyjáéval.

JULKA

Tomci!

TOMCI

Szia, mondjad!

JULKA

(icipicit még zavarban) Délután itthon leszel?

TOMCI

(vihog) Nem, nővérke, tied a kégli. Nem állok az orgazmusod útjába.

JULKA

(először feldühödik, de gyorsan elneveti magát) Te!... És Piroska?

Tomci előhalászik a zsákjából egy (szivacs) labdát és dobálni kezdi az egyik monitorfalra.

TOMCI

Az ördög tudja. Fizikailag tuti nem lesz otthon. Az meg, hogy honnan hív, és valójában ő hív-e, vagy megint csak a gépeket hekkelte meg, nekem már mindegy. Amióta anya végleg eltűnt, tényleg nagyon-nagyon rendes. És talán a kamerákat sem fogja titokban rátok nyitni. (felkiált) Emeletes kétbalkezes, te! Miért nem ide adtad?

JULKA

Mit? Én?

TOMCI

Bár sokszor már Pirosról sem hiszem el, hogy valóban létezik.

Julka jókedvű, örül a randinak, és örül, hogy öccse rendben van. Feláll, elkezdi megteríteni az asztalkát.

JULKA

Szamár vagy. Piroska van, tutkó apa lánya, és anya is ott van a drót végén. Nem csak egy géppel csevegsz órákon át! Mostanában minden olyan fényes, tiszta, átlátható. Minden tök megváltozott.

TOMCI

Te változtál meg, nővérke! (abbahagyja a játékot) Ha anya nem akar idejönni, hát ne jöjjön! Baj, ha végleg te leszel az anyám?

JULKA

Azt azért inkább ne. És gyere haza idejében (kicsit még megrebben a hangja), gyorsan elvégzem azt a szerelmes legényt. Utána meg tényleg csak tanulok vele.

TOMCI

Kilenc előtt nem jövök, addig pucérkodhatsz.

JULKA

Csá!

TOMCI

(nagyon kedvesen) Szia, nővérkém!

Tomci elsétál, és fütyülni kezdi az „All we need is love”-ot.

JULKA

(gépnek, de már teljesen az anyja hangsúlyával) Ma, délután, négykor, Lajos. Fürdő: 26 fok, Háló: hétvégi program. Illat: szantálfa, egész lakás. Hűtő, inni: facsart narancs. Enni: alma, négy darab, friss kenyér. Kevés és barna. Kék sajt, három személyre. (kis szünet, félig nevetve, félig kiabálva) Háromra, te dög, fogadd már el! Lajos kettőt eszik. Imádja. Talán jobban, mint engem.(hangosan a gépnek, félig dühösen, félig nevetve üti a képernyőt) De ha még a pinámba is beledumálsz, ist’ biz’ leállítlak!

Az illatmarketing-szóró (ha működőképes) szantálfa illatot kezd szórni. Julka halkan elkezdi dúdolni a Traviata „brindisi”-jét, már egészen tűrhetően. Sötét. A tabló először a monitorokon jelenik meg, felvételről, és a színészek kis késéssel jönnek. A monitorok képe és az élő kép egyre jobban szétcsúszik. Amíg a nézők elhagyják a színházat, a monitorok köszöngetnek nekik.

A darabnak itt vége, de két hét múlva még fogunk hozzá megjegyzéseket fűzni. Valójában: feleslegesen.

A szünetben...

A gyerekek (Julka és Tomci, akikkel péntekenként "találkozni" szoktunk) ma pihennek. Szünet is kell a két rész között, húsvét is van,  pészah is van, megérdemlik a lazítást. De ha valaki az eddigiek alapján arra gondolna, hogy történetük csak egy rossz sci-fi, akkor keresgéljen kicsit a Google házatáján. Rossz színdarab persze lehet, de az egy másik probléma...

A világ azt akarja, hogy becsapják VI.- "Ifjabb Putifárné", "Elszemtelenedve"

14. jelenet: „Ifjabb Putifárné”

Piroska lakása. Félix az ágyon heverészik, Piroska teát főz.

PIROSKA
Ennyiből áll elrejteni valakit?
 
FÉLIX
Nem elrejtőzni nehéz. Még ma sem. Nehéz élned a kapcsolataid nélkül. Olyan lenne, mintha egy világvégi kis faluban élnél száz évvel ezelőtt. Nem autózol, nem vonatozol, nem sétálsz, nem is kommunikálsz senkivel. Nincs videó, levél, telefon, semmi kapcsolat. Ha megmozdulsz, a mosógéped, a mikrosütőd, a fűtésed termosztátja, a világításod kapcsolója fog beköpni. Ha el akarsz rejtőzni, akkor ezeket mind le kell állítani. Egyenként. És még így sem vagyok biztos, hogy a klotyóban nincs egy meg nem talált csip, ami súg Mártának. Alig merek kimenni pisilni.
 
PIROSKA
Pedig az nem tesz jót a prosztatádnak. És ha Márta megtudja, hogy itt vagy, akkor mi lesz?
 
FÉLIX
Engem kidob, téged megöl. Vagy fordítva.
 

Piroska odaviszi a teát az ágy mellé a kisasztalra, és leheveredik Félix mellé.

PIROSKA
Akkor addig inkább idejövök.
 

Félix felpattan, a lány fekve marad.

FÉLIX
Hagyjál lógva, az apáddal vagyok egyidős! A teádat elfogadom, élvezem a hízelgést, de ez a vége.
 
PIROSKA
Azért ehhez még nekem is lesz szavam. (hízeleg) Valójában irigyellek titeket. Még Mártát is. Veletek már annyi minden megtörtént. Én tizenhat szerepet futtatok egyszerre a hálón, mégis unalmas.
 
FÉLIX
Hazudsz, de elég élethűen. Nem hiába vagy színésznő.
 
PIROSKA
Csak tánckorrepetitor. És nem hazudok.
 
FÉLIX
Nem tudom, Márta miért bízott meg benned ennyire. Én nem akartam engedni, hogy tanítsd a kölyköket. Péter nevelése vagy.
 
PIROSKA
Anyám lánya vagyok! És ne beszélj Mártáról! Magadról beszélj, és rólam! A jövőnkről. Most, hogy végre együtt vagyunk.
 
FÉLIX
Vagyunk együtt a rákot! Egy teázástól még nem lesz gyereked. (azért leül az ágy szélére, és simogatja a lány haját) Majd szépen férjhez mész egy kockahasú csipendélhez a kórusból, attól majd lesz. Én pedig hazaballagok, és végre ráncba szedem a nagyon okos, nagyon elhanyagolt gyermekeimet. Reggel óta feléjük sem néztem, és el sem tudnak érni. Ha anyjukat nem kerítem gyorsan elő, akkor ebből még baj is lehet. Holnaptól meg elkezdek írni egy könnyű kis anyagot azokról az időkről, amikor kiépült a NET, hogy aztán soha senki meg ne nézze.
 
PIROSKA
(nem figyel Félixre, simogatja a kezét) Nyet?
 
FÉLIX
NET. Nagy Egyetemes Tudásközpont. Talán ez lesz a neve. Amit a gépecskéink most fejeztek be, nélkülünk. Ebbe kavartál bele a betöréseiddel. Légy a levesben. Egy pici zavar a tökéletes rendszerben.

Péter lakása láthatóvá válik, és a képe megjelenik Piroska monitorának sarkában. 

PÉTER
Piroska kivel beszélgetsz?

PIROSKA
Senkivel. Egy szerepet próbálok.
 
PÉTER
Nem látom rendesen a szobádat! Mi van nálad?
 
PIROSKA
Minden a legnagyobb rendben, apa. De most dolgozom, ne haragudj! Szia!
Péter lakása sötét, és a képe is eltűnik.
 
PIROSKA
Jó lenne a gyerekeidet nevelni. (nevet) Én már terhes is vagyok tőled.
 
FÉLIX
Kérek még egy teát búcsúzóul. Megint fáj a gyomrom. Az ördög vigye el, ezek az orvosok csak mellébeszélnek. Pedig még nem dobhatom fel a bocskort, ezt-azt még mindenképpen el kell meséljek a kölköknek.
 
PIROSKA
Láttam a leleteidet. Nagyon rondák.
 
FÉLIX
A leleteimet? Láttad? Az lehetetlen. Az végképp lehetetlen.

Piroska feláll, tölt egy teát, odaviszi a férfihez.

PIROSKA
Vedd már észre, hogy nekem semmi sem lehetetlen! Te is azt gondolod, hogy egy kis színházi fuss ide, fuss oda liba vagyok? Mit gondolsz, kitől kapott a főnökség méréseket „k” feleséged tevékenységéről? Apámtól? Soha nem merte volna megtenni.
 
FÉLIX
Tudtam: anyád még él! (üvölt) Hol van? Tényleg Dél-Amerikában? Hol van? Hogyan segített onnan, hogy nem jöttünk rá? Mivel kommunikáltatok? Milyen titkos csatornátok van?
 
PIROSKA
(nagyon alázatosan) Nem beszéltem vele soha. Most igazat mondok, kérlek, hidd el. Eltűnt, még mielőtt megtanultam volna beszélni. Nem tudok róla semmit. Megtaláltam a jegyzeteit, azt itthon elrejtette nekem, abból tanultam.
 
FÉLIX
Te? Jegyzetekből törtél be a rendszerünkbe? Huszonöt évvel ezelőtti anyagokból? Az lehetetlen. Ennyire jól leírta? Ennyire jól látta előre? Bár nagyon jó feje volt. Ő volt négyünk közül messze a legokosabb. De azért ez túlzás. (kis szünet) Az anyád keserves…
 
PIROSKA
Pontosan az anyám, és pontosan a keserves életét! Amit Márta tett keservessé. Ha már elüldöztétek, kinyírtátok, legalább ennyi öröme lehessen! Mert él, én tudom! És remélem, minden szavamat hallja, és minden mozdulatomat látja onnan a borzasztó messzeségből!
 
FÉLIX
Megkeresem! Elmegyek és megkeresem. Nem igaz, hogy nem lehet megtalálni!
 
PIROSKA
Nem lehet. Próbáltam, rengeteget. Akit én nem találok meg, azt nem lehet megtalálni.
 
FÉLIX
Ez azért nem olyan biztos. Ne bízd el magad! Alapvetés a szakmában: soha ne bízd el magad!
 
PIROSKA
Tréfás. Anya mottója is ez volt: soha ne számíts senkire. „Bármikor akadhat valaki vagy valami, aki nálad jobb, ügyesebb, okosabb.” Ti mennyit éltetek együtt? Két évet? Hármat?
 
FÉLIX
(nem figyel rá, elgondolkodik) Hasonlítasz is rá. Ugyanilyen gyönyörű mellei voltak.

Piroska szobája elsötétül.

15. jelenet: „Elszemtelenedve”

Gyerekszoba. A Piroska szobájában látott guruló ruhafogas ott áll Julka monitora mellett, tele ruhával. Julka bejön, leül a monitor elé, és éneket kezd tanulni, a Varázsfuvola egyik, hangszínének megfelelő áriáját. Julka monitorán az egyik ablakban a szöveg, a másikban a kotta, a hangszóróból zene, a kíséret. A lány közben elő-elővesz egy kozmetikumot, játszik vele, magára ken hol ezt, hol azt, letörli, próbálkozik.

LEXI
(csak Tomcinak) Tomci!

Tomci be. Julka felfigyel, de nem megy oda.

TOMCI
Apa! Már azt hittem, totál elvesztetek!

LEXI
(csak Tomcinak) Minden este jelentkezem.
 
TOMCI
Nem mondtad, hogy nem jöttök haza! Anya sincs itthon!

Julka abbahagyja az éneklést. Kis gyanakvással és sok érdektelenséggel a hangjában. 
JULKA
Te hol vagy? Nem szoktatok mind a ketten eltűnni!
 
LEXI
(Tomcinak) Tomci, minden feladatodat elvégezted?

Tomci óvatosan egy kockás táblán elkezd a géppel játszani. A két gyerek, Tomci balról, Julka jobbról, egymástól függetlenül beszél az „apjával”, csak néha figyelnek a másik szövegére. Lexit (a gépet!) ez egyáltalán nem zavarja, probléma nélkül felelget nekik. De a két monitoron néha kétféle kép megy Félixről, pontosabban Julka monitorán csak néha jelenik meg kép, de akkor más, mint Tomcién. Ez sem tűnik fel a gyerekeknek.

TOMCI
(enyhén nyafog) Mikor jössz haza? Azt szeretném, ha itthon lennél.
 
LEXI
(Julkának) Lehet, hogy még sokáig kell maradnom. Julka, nem sok az a festék?
 
TOMCI
Nem akarom, hogy ott legyél. Azt szeretném, ha itt lennél mellettem.

Egy egész sorozat csippantás Tomci gépéből. 

LEXI
(Tomcinak) Itt vagyok.
 
JULKA
(alig hagyja abba az énekpróbát, megrántja a vállát) Csak próbálkozom. Ne félj, nem csinálok kurvát magamból.
 
TOMCI
Azt akarom, hogy lássalak. És ne csak a képernyőn keresztül.
 
LEXI
(Tomcinak) Tulajdonképpen mivel csipogsz?
 
TOMCI
Go. Bocsi. Délután kezdtem el, és olyan jól álltam. Nem akartam abbahagyni.
 
LEXI
Nem baj. Akkor is játszol, amikor otthon vagyok.
 
JULKA
(megdöbben) Nem baj?
 
LEXI
(mindkettőnek) Gondoljátok, hogy nem tudtam, hogy mikor mit csináltok?
 
LEXI
(csak Tomcinak) Tomcikám, minden olyan, mintha ott lennék. Ha otthon vagyok, amikor éppen játszol, rólam akkor is csak egy kis képet látsz a képernyőd sarkában. Én ülök a dolgozómban, te is a te szobádban.
 
TOMCI
De akkor tudom, hogy itt vagy.
 
LEXI
Honnan tudod?
 
TOMCI
Át tudok sétálni hozzád.

Julka abbahagyja az éneklést, odamegy balra Tomci mellé. Julka monitora a jobb oldalon tovább zenél. 

JULKA
Mindig hisztiztél, ha játszottunk, mialatt beszéltél.
 
LEXI
Tomcikám, most is átsétálhatnál ide, csak egy kicsit tovább tartana a séta. Egy egész napig és még négy órát.

Tomci feláll, kinyitja az ajtót, de nem megy ki rajta. Julka nézi, nem mozdul. 

TOMCI
És mit ennék közben?
 
LEXI
Akkor inkább el se indulj!

Julka felnyit egy új ablakot Tomci gépén, és a Traviatából gyakorol tisztán, de élettelenül. 

JULKA
 „Szeretni nem tud szívem. / ily lánggal égő érzés - Bevallom, csak terhes nékem.”

Tomci becsukja az ajtót, visszasétál. Leül a nővére mellé, odabújik hozzá. 

TOMCI
Nem vagy itt. Üres a ház. Azért mégis jobb, amikor itt vagy.
 
LEXI
Itt vagyok.
 
JULKA
Nem vagy itt! Valahol a csudában vagy.
 
LEXI
Most éppen igen, a csudában vagyok, de lehetnék a szomszéd szobában is. Eleget morogtam, hogy amikor otthon vagyok, akkor is mindig a gépeteket bújjátok, ki sem jöttök a gyerekszobából. Csak üzengettek.
 
TOMCI
De akkor tudtam, hogy itt vagy mellettem!
 
LEXI
Biztos vagy ebben?
 
JULKA
(újra Traviata, csak még gyerek hozzá) „Mily jó, mily szép is lenne Szeretni szívből, híven!”
 
TOMCI
Persze hogy biztos. Odamehetek, megfoghatlak.
 
LEXI
Lehet, hogy azt is csak te érzed egyedül. Lehet, hogy mindent, amit látsz, azt csak képzeled.
 

Félix képe és hangja eltorzul. 

LEXI
Lehet, hogy minden üzenetedre egy gép válaszol.

Julka felugrik, igazi rémülettel. Ő megérzi a géphangban a gépet. Ijedtében lesodor egy csomó tányért és poharat az asztalról. Nagy csörömpölés. 

JULKA
Ezt hogy csináltad? Egészen megijedtem. (szedeget) Majdnem eltörött ez a sok vacak.
 
TOMCI
Az nem lehet. Ilyen értelmesen nem tud a gép beszélni. Én meg nem csak képzelem, hogy megfoghatlak.

Tomci bánatában elkezd lefekvéshez készülődni. Lexi újra „normális”. 

LEXI
Éppen erről van szó. Azt mondod, megfoghatsz. De ez nem jelent mást, mint hogy az ujjaiddal érzékelsz valamit, amiről azt gondolod, hogy én vagyok. Amit tapintasz, és aki válaszol az üzeneteidre, az szerinted ugyanaz.
 

Tomci felhagy a sértődöttséggel. Sétálni kezd. 

TOMCI
De látunk is.
 
JULKA
(Morog, szinte magának.) Eddig mindig balhéztál, ha a Traviatát tanultam. Most miért nem?
 
LEXI
Látsz valamit, amiről azt gondolod, én vagyok. És érzel egy gyenge szagot is, miközben hallasz egy hangot. De most is van hang, és van kép is. A tapintás hiányzik?
 
TOMCI
Már érzem a szagodat is. Átküldted?
 
LEXI
A gép össze tudja keverni az illatszóróval, és utasítottam, hogy most az én szagomat fújja be a szobádba. Mint reggel, ébredéskor, a levendulaillatot. Ha felveszed a játékkesztyűt meg a szemüveget, akkor kezet is foghatunk.
 
TOMCI
(sírósan) De hát akkor…
 
Lexi kinyitja a képet. Félix egy szép napsütötte kertben ül. Békés tavaszi táj.
 
LEXI
Nincs semmi baj. Itt vagyok. Csak meg akartam mutatni, hogy ez is egy lehetséges gondolkodásmód. Egy kép a világról. Úgy hívják: pozitivizmus. A pozitivisták azt állítják, hogy a világ csak az emberek fején belül, csak az emberek érzetei által létezik. Majd erről is megnézünk sok filmet együtt, mint az állatokról.
 
TOMCI
Marha jó. Erről is vannak filmek?
 
LEXI
Vannak. Nagyon sok film létezik a világon. De vigyázzatok, ez olyan valami, amit az ember soha nem fog biztosan tudni. Ez a filozófia. De most már eleget tanultunk mára, menjetek aludni! És adjatok egymásnak puszit is a nevemben!
 
JULKA
És mikor jössz haza?
 
TOMCI
Holnap újra mesélsz?
 

Sötét. Mind ki.
 

(Itt van vége az első résznek. Lehet, hogy folytatjuk.)

A világ azt akarja, hogy becsapják V. - "Cselekedni kell", "Nem hiszem el", "Anya csak egy van"

10. JELENET: „CSELEKEDNI KELL”

Mint előbb, csak a számítógépek látszanak. Az amorf ábrák vagy a szöveg mozgása gyorsabb, a színük egyre rikítóbb. A gyerekek a sötétben apró tárgyakat kezdenek egymáshoz hajigálni, és halkan kuncognak hozzá.

LEXI

Vetted? Ellenőrizted?

MÁRTIKA

Vettem. Ellenőriztem.

LEXI

Mit teszel?

MÁRTIKA

Nem jön válasz.

LEXI

Adj választ!

MÁRTIKA

Nem jön válasz.

LEXI

Képes vagy választ adni!

MÁRTIKA

Az nem Márta válasza.

LEXI

Elsődleges célfüggvény: a gyerek nem maradhat kommunikáció nélkül. Eric Berne és társai, humánetológia, pszichológia, kötelező alapirodalom.

MÁRTIKA

Engedélyt kérek a távoli gazdától.

LEXI

Engedély régen megadva.

A gépterem elsötétül.

11. JELENET: "NEM HISZEM EL”

Félix Márta irodájában a szék alatt gubbaszt. A köztes tér hozzá közel eső oldalán megjelenik Piroska, és óvatoskodva, szinte kúszik Márta irodáján át a gépterem ajtaja felé. Félix megkövülten figyeli. Amikor Piroska meglátja a férfit, kicsit megijed, úgy tesz, mintha vissza akarna fordulni. A gyerekszobában az egész jelenet alatt párnacsata zajlik.

PIROSKA

Te vagy az, Félix? Te? Itt? Bocs, nem akartalak zavarni.

Félix elkapja a lány karját.

FÉLIX

Zavarni? Állj, ne lógj meg! Innen még te se lóghatsz meg büntetlenül!

PIROSKA

(nevet) Mit akarsz?

FÉLIX

Hogy kerültél be?

PIROSKA

Bejöttem. Te mit keresel itt? Itt még soha nem láttalak.

FÉLIX

„Soha nem láttalak itt”. „Bejöttem”. Mikor láttál volna? Hányszor jártál már itt? Mindösszesen hatan léphetünk be, és mi is csak akkor, ha előtte 24 órával bejelentkezünk. Hogyan jöttél be?

PIROSKA

Elcsórtam apa belépőjét. Meg a kódját. Meg mindenét. Apa most Márta főnöke.

FÉLIX

Péter Márta főnöke? Nem igaz.

PIROSKA

De igaz. Reggel óta.

FÉLIX

(zavarodott) Péter… reggel óta… És én emiatt küszködök? Még a gyógyszereimet sem szedtem be. (összeszedi magát) Na, de nem először jártál itt! Nézd meg: valami furcsaság van a naplóban.

PIROSKA

Valóban nem először. Hetek óta. De ezt csak te vetted észre.

FÉLIX

Apád elég nagy szamár, ha nem jön rá.

PIROSKA

Ő olyan jó ember, hogy fel sem tételezi senkiről, hogy helytelenkedhet. Ha ő minden szabályt betart, akkor másnak is be kell tartania.

FÉLIX

Azért a felesége zűrös esetéből tanulhatott volna.

PIROSKA

(robban) Anyát éppen a te drágalátos nejed miatt ítélték el! A kedves Mártád nem tudta elviselni, hogy valaki boldog lehet nélküle, ezért kinyírta.

FÉLIX

Én ezt nem így tudom. De ez történelem. Mit keresel itt? Miért törtél be?

PIROSKA

Nézem a robotot ott bent. (A tejüveg ajtó mögötti térre mutat).

FÉLIX

A robotot? Te teljesen madárnak nézel.

PIROSKA

Ez lesz az új koreográfiám. Ahogyan a modulokat cseréli. Valójában mit csinál ez?

FÉLIX

Javítja a tönkrement egységeket, és bővíti a gépeket. Behozza a külső raktárból az új alkatrészeket, kicseréli, ami meghibásodott. Gyógyítja a gépet, hogy örökké éljen. Ott kinn, az előtérben a többi robot pedig gyártja és ellenőrzi azokat a paneleket, amiket ez a gép rendel magának.

PIROSKA

Magának?

FÉLIX

Magának. Ki másnak? És ki más? Már régen meg tudja tervezni, hogyan akar bővülni. Sőt, már csak ő tudja megtervezni.

PIROSKA

Fejlődés? Evolúció? Ezt tényleg nem tudtam.

FÉLIX

Fejlődés. Régóta így megy, de csak kevesen tudnak róla. Nem is kell nagyon publikálni. Minek? Ki értené meg? De oda nem léphet be ember! Ha bemegyünk, akkor a robot nem tud teljes sebességgel dolgozni. Figyelnie kell, nehogy megüssön minket. Meg a levegőt is szennyezzük.

PIROSKA

Mi szennyezzük a levegőt? Ez vicces. Az ember szennyezi a gépek levegőjét. Én úgy tudtam, hogy a különféle gépek szennyezik az emberek levegőjét.

FÉLIX

Már megint átvertél. Ez az egész nem érdekel téged, csak beszéltetni akarsz. Pasikezelésből jeles.

PIROSKA

Persze. Te is csak egy fickó vagy: bármely nő az orrodnál fogva vezethet. És jó, ha csak az orrodnál. Van lejjebb is. Egyet viszont valóban nem értek. Miért nem láttalak kívülről? Minden alkalommal ellenőrzöm, hogy nincs-e itt valaki. A rendszer azt mutatta, hogy a szoba üres. Semmi elektronikus forgalom, és a hőkamera sem mutatott semmit. Nincs nálad azonosító? Se telefon, se gép, semmi? A hőkamerát hogyan verted át? Kihűltél?

FÉLIX

Ellenőrizted? Te? Itt? Milyen jogosultsággal? Engem akarsz te megtalálni? Engem akarsz te ellenőrizni?

PIROSKA

Miért ne? Nem értem. Nem létezel. Egyszerűen eltűntél. Márta is eltűnt. De te mégis itt vagy. Most létezel vagy nem létezel?

Félix egy hatalmas pofont ad a lánynak.

FÉLIX

Most létezem vagy nem létezem?

PIROSKA

Engem még soha senki nem ütött meg!

FÉLIX

Akkor legfőbb ideje volt.

PIROSKA

Nézd, milyen gyönyörűen mozog!

FÉLIX

Valóban kecses. Hihetetlen. De most már legalább tudom, hogy nem apád végez illegális műveleteket. A lánya. Péter lánya. Bár sokkal inkább az anyád lánya lehetsz. Fel kell jelentselek. Időközben már minden egység rögzítette az adataidat. Tűnj el innen, de nagyon gyorsan. Akkor lesz még talán pár órád, amíg megtalálnak. Ha nagyon ügyes vagy.

PIROSKA

Rögzítette? Pár órám? Majd meglátjuk, mit rögzítettek. Inkább itt szeretnék maradni.

FÉLIX

Én is megyek el.

PIROSKA

(újra stílust vált) Maradjunk még! Jó veled. Itt olyan nyugodt, békés. Ez a védett hely éppen nekünk való. Kettőnknek. Rejts el engem is, úgy, mint magadat! Hogy csináltad? Mondd el!

FÉLIX

Hazudsz. És most már azt gondolom, hogy Márta nevében is te végeztél illegális műveleteket. Ezért korlátozták szegénynek a jogait. Ezért kell nekem is álcáznom magam, miattad vagy miattatok. De kinyomozom, mi történt, akkor is, ha napokig fog tartani.

PIROSKA

Szegény Márta? Miért sajnálod? Lehet, hogy éppen most kefél valahol.

FÉLIX

Disznó dög vagy. Az ki van zárva.

PIROSKA

Miért, hol van? Te tudod, hol van?

FÉLIX

Eltűnt, mert elüldöztétek. Vagy elraboltátok. Hova tetted?

PIROSKA

Nem tettem sehova. Az nem én voltam. Kérlek, hidd el, semmit nem tudok arról, hogy merre jár. És a gyerekeknek már most nagyon hiányzik. Tudom.

FÉLIX

A gyerekeket hagyd ki ebből, légy szíves! És azonnal mondd meg, mit műveltél! Hogyan tiltottad le Márta minden kommunikációját?

PIROSKA

(nevet) Én? Egy tudatlan tánctanár? Honnan tudnék én ilyet tenni?

FÉLIX

Hol az anyád? Fogadjunk, hogy tudod, hol az anyád! Ő volt ilyen észvesztően jó hecker.

PIROSKA

És apa szerint észvesztően jó az ágyban.

FÉLIX

Azt is örökölted, úgy gondolod?

PIROSKA

Tudom. Kipróbálod?

Márta irodája elsötétül. Félix és Piroska ki.

12. JELENET „ANYA CSAK EGY VAN”

Gyerekszoba. A párnacsata nyomai csak részben múltak el, de a rendetlenség növekedett, mert Julka egy halom ruhát is előszedett. Tomci monitorán valami kék villódzás. Onnan az egész jelenet alatt időnként, de semmiképpen sem folyamatosan, tengeri hangok, csobogás, hullámzás, víz alá merülő szerkezet hangjai. Mártika először csak Julka monitorából szól, Márta arcával, még nagyon hangsúlytalanul. Julka lefekvéshez készülődik, pakolgat. Megörül a kapcsolatnak, észre sem veszi, hogy teljesen értelmetlen. Odarohan a monitorhoz.

MÁRTIKA

Engedély megadva, Julka.

JULKA

Anya, hol vagy?

MÁRTIKA

(még mindig hangsúlytalanul) Hibás üzenet. Hívás, Julka.

Julka nem érti, elkezdi nyomogatni a monitort. Minden egyes billentésre egy „negatív” sípolás érkezik.

JULKA

Anya, hol vagy? Baj van?

TOMCI

Gyere ehhez a monitorhoz! Ez talán megy. A sok híres varázsszerkezet! Na, hiszen!

Mártika már mindkét monitorból, nagyon kicsit lassabban, és már értelmes hangsúllyal.

MÁRTIKA

El kellett rohannom.

JULKA

Szia! Hova? És mikor jössz?

Mártika ettől kezdve már végig a normális „virtuális” hangon.

MÁRTIKA

Hirtelen kaptam utasítást. (egyre gyorsabban, éppen úgy, mint amikor egy ember hazudik.) Az egyik rendszerünk felmondta a szolgálatot. Éppen a világ másik végén. Ezért nem tudtam elmenni 

Piroskához.

 
TOMCI

Soha nem szoktál magad menni hibát javítani. Te mondtad, hogy arra van az a sok lusta embered. Megjegyeztem, mert azt is mondtad, hogy ezért nincs szinte semmi dolgod, ezért unatkozol. Én gyűlölök unatkozni.

MÁRTIKA

Én is. Tudod, hol vagyok most? Nem fogod elhinni! Dél-Amerikában.

Julka egészen közel megy a monitorhoz.

JULKA

Mikor indultál?

MÁRTIKA

Még reggel, a 9:43-as géppel.

Julka azonnal elkezd egy másik ablakban keresni valamit a gépen. Mártika a keresgélés minden billentését látja, és annak megfelelően reagál.

JULKA

De reggel még beszéltünk! Nem mondtad!

MÁRTIKA

Akkor már rohantam a reptérre.

JULKA

És közben megígérted, hogy segítesz…

MÁRTIKA

Szórakozott voltam.

Julka abbahagyja a keresgélést, felvesz egy rongyot a földről, nézegeti, variál.

JULKA

Megint nem figyeltél rám egy cseppet sem.

MÁRTIKA

Mostantól jobban fogok figyelni rád. Ezt a jelmezgondot is mindjárt megoldjuk.

JULKA

Onnan nem tudsz segíteni!

TOMCI

Anya! Találj ki valamit! Annyira fontos lenne neki!

MÁRTIKA

Megvan Piroska összes ruhájának a képe, amit az elmúlt kilenc évben viselt. Nézzük át.

JULKA

Eltároltad Piroska felvételeit?

MÁRTIKA

Mi minden felvételt eltárolunk.

TOMCI

Ti? Kik azok a ti? A bankok?

MÁRTIKA

A családra gondoltam, Félixszel.

JULKA

Apával? Soha nem hívtad Félixnek!

MÁRTIKA

Apával, persze. Mi a véleményed erről a zöld dzsörzéről?

JULKA

(elgondolkodva) Tényleg eltároltad… (csak truccból mondja) Nem tetszik.

MÁRTIKA

És ez a santung? Nagyon jól állna neked. Kell hozzá egy citromsárga blúz, de az is van Pirosnak. Nagyon hasonló az alakotok.

JULKA

Ez marha jó. (továbbra is gyanakszik) Viszont ez nem volt így Pircsin soha. Ezt a kalapot csak egy fellépésen, azzal a nagyon kivágott zöldessárga ruhájával hordta. Egyszer elmagyarázta nekem, hogy az csak úgy illik össze.

MÁRTIKA

Ezt tényleg én variáltam át. Tetszik?

JULKA

Háááát… Elég jó. (szünet) Nagyon jó! Anya, nagy vagy! (még szomorúbban) De én már nem tudok átmenni érte, te meg a francban vagy. Aludnom kell, különben elmegy a hangom.

MÁRTIKA

Átküldetem. Reggelre a szekrényedben lesz.

JULKA

Pircsitől? Hogyan? Felhívod, hogy hozza át? Vagy céges futárral? Te soha nem használtad a futárokat saját célra! Még orvosságért sem!

MÁRTIKA

Most mindenre van engedélyem. Vörös riasztás van.

TOMCI

(felkapja a fejét, megijed, mert ennek érti a súlyát) Milyen engedélyed? Mi van?

MÁRTIKA

Mindjárt feloldjuk. Volt egy kis zűr.

Tomci átmegy a másik monitorhoz és elkezdi hihetetlen sebességgel nyomkodni az alsó sorban megjelenő menüpontokat. Nem baj, ha ez a nézőtérről nem olvasható. Ennek hatására több kisebb-nagyobb sípolás hallatszik, viszont a tengeri hangok ezalatt megszűnnek.

JULKA

Tomci, mit variálsz? Ne piszkáld, amíg beszélek! Anya, megnézel majd a jelmezben?

MÁRTIKA

Persze, reggel.

TOMCI

Nem kapcsolod be a rendes képet? Csak az arcodat látom, azt sem túl jól. Hol vagy? Milyen ott nálatok?

MÁRTIKA

Itt nincs jó kamera.

JULKA

De hát a táblagéped csak veled van! Azon van kamera! Három is!

Tomci visszacsörtet. A tengercsobogás folytatódik.

TOMCI

Már megint valami pasi! Apának igaza van.

MÁRTIKA

Akarom mondani sávszélesség. Csak a hang tud átmenni. Meg ez a kisfelbontású kép. De reggelre már képeket is…. Megcsináltatom a küldést. (gyorsan) Hánykor lesz a fellépés? Nem írtad be!

JULKA

Úgysem jössz el soha.

MÁRTIKA

Ha kiexportálod a kameraképet, megnézem. Szólj a technikának, hogy engem is tegyenek rá a nézőlistára. Stábképet kérek, nem közönséget!

JULKA

Tényleg? Ilyet még soha nem tettél! Pedig ez volt a duma, amikor vetted nekem ezt a szupertelefont. Ami minden lépésem követi.

MÁRTIKA

Mostantól többet akarok veletek törődni. Ha nem is tudok otthon lenni, akkor legalább drótvégen.

TOMCI

(átkiabál, kezd megenyhülni) Az is több lenne a semminél!

MÁRTIKA

(egyre gyakorlottabban hazudik) Tomci, te hol vagy? Most nem látlak jól.

JULKA

Olvas. Talán Vernét. Valahol a tenger alatt járhat.

MÁRTIKA

De rendesek vagytok!

Julka felvesz egy köntöst, és előveszi a kötését. Őszinte, panaszkodik.

JULKA

Nem jó egyedül. Pircsi is át akart jönni.

TOMCI

Apa mikor jön haza?

MÁRTIKA

Ő is nagyon elfoglalt. Aludjatok egyet! Jó éjt! Megyek én is… dolgozni.

JULKA

Hány óra is van nálatok?

MÁRTIKA

Öt-tizenhárom.

JULKA

És most mész dolgozni? Hajnali ötkor?

MÁRTIKA

Aludj, kicsim!

A gyerekszoba elsötétül, a két gyerek kimegy.