A közigazgatási informatika integrációjáról IV. – Hogyan kellene mindezt megvalósítani?

Ha valaki esetleg elfogadja az előzőekben, általában hétfőnként megfogalmazott problémafelvetéseket, akkor azonnal felmerül a jogos elvárás: ha ilyen élesen meg vannak határozva a problémák, legyenek meghatározva a megoldások is! Ez valóban mindig sokkal nehezebb feladat. A döntéshozók sem nézik tétlenül a mind inkább égetővé váló gondok eszkalációját, hiszen az EKOP és az ÁROP pályázatok körében számos olyan pályázatcímmel találkozhatunk, amelyek többé, vagy kevésbe ezekre keresnek megoldást. Nézzük csak át gyorsan a projektcímeket: „Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálata”, „A közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata”, „Adatok, információk szolgáltatásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata”, „Nyilvántartások, szakrendszerek közötti interoperabilitás megteremtése”, „Az állami vagyonnyilvántartás teljes körűségének és adatminőségének vizsgálata”, „Nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása” „Háttér konszolidáció” (akármit is jelentsen ez). 

Mindezek a projektek azt bizonyítják, hogy nem csak blogíró látja sötéten a hazai közigazgatási informatikai helyzetét, sokat szeretnének tenni valamit, de legalábbis pénzt kapni a javítás érdekében. Ha viszont megnézzük a pályázatok számosságát (felsorolásunk messze nem teljes), és a projektekhez rendelt alapvetően nem kis pénzösszegeket, akkor mégis csak jobban elszomorodunk, több okból is. A projektek szétaprózása, a „mindenki kapjon egy kis pénzt, és csináljon valamit” elv további fenntartása csak konzerválja Csák Máté birodalmát. Ezek a feladatok nem valósíthatóak meg egy-egy intézményben egymástól elszigetelten dolgozó 10-20, akármilyen jól képzett munkatárs 1-2 évi munkájával! Ezeknek a projekteknek a húsz vagy még több éve felhalmozódott dokumentálatlanságot, pontatlanságokat, nemtörődömséget kellene felszámolni, és nem csak egy-egy, hanem minden szervezetben, egységes és kötelező érvényű elvek, előírások szerint, egységes és kötelező érvényű módszertan és szabályok alapján. Ráadásul a jogszabályokat, legalábbis azoknak az adatok kezelésére vonatkozó részeit nem csak felülvizsgálni kell, hanem bizony alapjaiban megváltoztatni. A hatályos jogszabályainkban ma nincsenek a közigazgatásban használatos adatokra, az adatok kezelésére vonatkozó részletes, egységes és kötelező érvényű, ágazati érdekektől függetlenül kötelező meghatározások, nemzetközileg elfogadott módszertan alapján történő, egységes és részletes („meta”) leírások, az infokommunikációs rendszerekben történő tárolásra vonatkozó kötelező érvényű szabvány, előírás. 

Ezért elsőként a jogszabályi hátteret kellene egyértelművé, szemantikailag precízzé, „zárttá”, ellentmondásmentessé tenni. Ez nem „csupán” az állampolgárok számára tehetné világossá a jog nyelvezetét és szüntetné meg az egymásnak időnként ellentmondó jogértelmezések lehetőségét (bár talán ezzel néhány tucat jogász állását is megszüntetné), de lehetővé tenné a teljes mértékben, egyértelműen és kizárólag a jogszabályokon alapuló stabil, hosszú távra kidolgozott informatikai rendszerek létrehozását. Az adatokra, adatkezelésre vonatkozóan egységes jogszabályok alapján pedig el lehetne készíteni az eljárási cselekmények egységes nyilvántartását, ami alapján azokat új formában, költséghatékonyabban, a vállalkozói szférában már régóta jól bevált módszertanok alapján lehetne megvalósítani. Fontos lenne kimondani, hogy noha a közigazgatási eljárásokat ma még általánosan egymástól függetlennek tekintjük, ez az elkülönített vizsgálati mód nem helytálló, hiszen a közigazgatási eljárások (szolgáltatások) nagyon bonyolult módon kapcsolódnak össze, egymásra épülnek. A szolgáltatás-alapú igazgatási eljárások információ-technológiai támogatásának megvalósítása érdekében a „közigazgatási eljárási cselekmények” (szolgáltatások) az alábbiak szerint lehetnének csoportosíthatóak illetve nyilvántarthatóak:

1. Azon jogszabályok jegyzéke, amely megmutatja, hogy a rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevételére mely eljárási cselekmények, szolgáltatások milyen jogszabályi hely alapján jogosultak és kötelezettek. Ebben a jegyzékben a keresés alapja a jogszabályi hely, és a jogszabályokhoz tartozóan fel vannak sorolva mindazok a szolgáltatások (eljárások), amelyek az adott jogszabály alapján igénybe vehetőek.
2. A szolgáltatások jegyzéke, amely tartalmaz minden olyan szolgáltatást, amely valamely más eljárási cselekmény, szolgáltatás vagy ügyfél által, megfelelő jogosultság esetén igénybe vehető. Ebben a jegyzékben a keresés alapja a szolgáltatás (eljárási cselekmény), és a szolgáltatásokhoz tartozóan fel vannak sorolva mindazok a jogszabályi helyek és feltételek, amelyek alapján az adott szolgáltatás igénybe vehető.
3. A rendelkezésre álló szolgáltatásokat jogszabály alapján igénybe venni jogosult és kötelezett eljárási cselekmények, szolgáltatások jegyzéke, amely tartalmaz minden olyan eljárást, szolgáltatást, amely valamely más szolgáltatást igénybe venni jogosult és kötelezett. Ez a jegyzék a szolgáltatások egymásra épülésének a szerkezetét írja le, hiszen megállapítottuk, hogy a szolgáltatások legtöbbje ma már nem valósítható meg más szolgáltatások (eljárások) igénybe vétele nélkül.
4. Azon jogszabályi helyek jegyzéke, amely alapján egy adott szolgáltatás illetve ügyintéző egy ügytípusban valamely személyes adat kezelésére jogosult. Ebben a jegyzékben a keresés alapja ismét a jogszabály, és a jogszabályokhoz tartozóan fel vannak sorolva mindazok a szolgáltatások (eljárások), amelyekben a személyes adatok kezelése jogszerű.

Összefoglalva egy igazi, komoly közigazgatási informatikai integráció lépései talán ilyesmik lehetnének:

1. Készüljön el, és legyen bárki számára térítésmentesen hozzáférhető az elektronikus közigazgatás egységes, és általánosan használható fogalom-gyűjteménye, amely felváltja, illetve kiegészíti a vonatkozó jogszabályokban jelenleg használatos, esetenként ellentmondásos, és nem egyértelmű értelmező rendelkezéseket!
2. Készüljenek el, iktassák kötelező érvényű jogszabályba, és legyenek mindenki számára térítésmentesen elérhetőek a közigazgatási adatokra vonatkozó tartalmi és formai szabványok!
3. Készüljenek el, és legyenek mindenki számára térítésmentesen és jól kezelhető „kérdés-válasz” formában hozzáférhetőek az elektronikus közigazgatás eljárási cselekményeinek és nyilvántartásainak egységes központi jegyzékei!
4. Készüljenek el, és legyenek mindenki számára térítésmentesen hozzáférhetőek az elektronikus közigazgatás eljárási cselekményeinek tevékenységekre bontott, egységes és általánosan használható ajánlásai, amelyek egységesen és pontosan tartalmazzák a közigazgatási ügyleírásokat, a hozzájuk ajánlott egységes szellemű űrlapmintákat, és felválthatják a jelenleg teljesen koordinálatlanul és egymással párhuzamosan, hatalmas erőforrás-pazarlással kialakuló ügyleírásokat és űrlapokat!